Horváth Arnold autóbuszvezető 50 %-os béremelkedést tartana elfogadhatónak a „Volán” társaságoknál. Ennek adott hangot ma hajnalban a Facebook oldalon, megspékelve szakszervezeti tisztségviselőket érintő, becsületsértő jelzőkkel. Őszintén bevallom igazat is adnék neki abban, hogy jelentős bérfejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy a munkavállalók elégedettek legyenek a fizetésükkel, amiből tisztességesen el tudnák tartani családjukat.
Azzal a kijelentésével viszont már szeretnék vitatkozni, hogy minden szakszervezeti vezető patkány és jobban járnak a munkavállalók, ha megszabadulnak – ahogy fogalmaz – a seggnyaló szakszervezeti vezetőktől. Szerintem ez csak a tagokon múlik, Horváth úr tessék kezdeményezni a patkány és seggnyaló szakszervezeti vezetők leváltását és helyükre válasszák meg pl. Önt és akkor meg tudná mutatni a munkatársainak, hogy-hogy kell ezt csinálni!
Tisztelt Horváth Kolléga!
Abban az esetben, ha eddig még nem olvasta volna véleményem a tagság, a szakszervezeti vezetők alkalmassága és a szakszervezet érdekérvényesítő képességének együttességéről, ami nagyban meghatározza a szervezet érdekvédelmi minőségét és sikerét, akkor ismételten leírom. A szakszervezeti tagságon és hozzáállásán múlik, milyen az a szakszervezet, ahol tag. A konfrontáció során a tagság együttes kiállása az ami kivívja a munkáltatók körében az elismertséget és azt a tiszteletet, ami alapján az érdekvédelem eredményesen tud működni egy munkáltatónál.
Egy jó szervezettséggel rendelkező szakszervezet, aki mögött ott a tagság, aki kiáll a kollektív jog védelmében és a tisztségviselői mellett, tud jó megállapodásokat kötni a munkáltatóval. Hiába van jó szakértő, aki leül a munkáltatóval tárgyalni, legyen ez jogász vagy közgazda, ha nincs egy jelentős tömeg, aki „nyomás” alatt tudja tartani a munkáltatót.
Itt jön a lényeg! Nyomás alatt tartani a munkáltatót a bértárgyalások és pl. a KSZ tárgyalások alatt. Ez a legnehezebb dolog, ott ahol nem csak a munkavállalók tartanak a munkáltató retorziójától, hanem a szakszervezeti tisztségviselők is. Ezt a félelmet kellene már legyőzni!
Felmérte már Ön ott Székesfehérváron, hogy hány munkatársa lenne képes pl. öt napig sztrájkolni a béremeléséért? Megkérdezte Ön a kollégáit, hogy kiállnának-e a végsőkig az Ön által is kívánt 50 %-os bérfejlesztés megvalósításáért? Nem akarom elkeseríteni, de nagyot csalódna az adatok ismeretében és akkor a kollégáit is elmondaná minden patkánynak és féregnek? Ön szerint ez a viselkedés amit Ön tanúsított pl. velem szemben is letudható azzal, hogy ha nem tetszik töröljem az oldalról az Ön megnyilvánulását?
Mindezek mellett számoljunk is egy kicsit! Ön azt írta 3 %-ék ide vagy oda, nincs jelentősége.
A mostani bruttó átlagkeresetek alapján a 3 %-os béremelés éves szinten 79 200 Ft-ot jelentene. Továbbá, ha abból indulunk ki, hogy ez a keresetnövekedés a következő évek béremelésének a bázisát jelenti akkor ez minden éveben megjelenik és erre kerülnek a soron következő béremelések.
Ön nagyon nagyvonalúan kezeli ezt a kérdést. Higgye el másoknak az évi 79 200 Ft jelent valamit.
Bizonytalan vagyok, hogy-hogy lehetne ezt a kérdést, mindenki számára elfogadhatóan és megnyugtatóan lezárni. Azt nem írhatom, hogy nem értek egyet Önnel azzal kapcsolatban, hogy jelentősen nagyobb bérfejlesztésekre lenne szükség, mivel én is ezen az állásponton vagyok! De ennek a megvalósításához első lépésben a teljes érdekvédelmi összefogás, a munkavállalók bizalma és támogatása kell, meg az a munkás öntudatra ébredés, hogy a munkavállalók csak magukra számíthatnak céljaik elérésében. A magukban benne van az is, hogy maguk közül választanak tisztességes képviselőket, akik össze tudják fogni, képviselni, valamint irányítani a közösséget.
Kérem a többin meg gondolkozzon el és szálljon magába, hogy Ön mindent meg tett annak érdekében, hogy egy jó és elégedett kollektíva kötelékében végzi munkáját Székesfehérváron.
Üdvözlettel: Dobi István
