A buszvezetői munkakörben tapasztalható hiány ellenére is folytatja a munkáltató a munkavállalók kemény elszámoltatását és felelőségre vonását az utaspanasz, a munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok, továbbá önhibás baleset során lefolytatott eljárások következményeként kiadott munkabércsökkentés, vagy kártérítési határozat alkalmazásával. Az autóbuszvezetők több tíz milliós – életkortól függően – autóbuszok vezetésével végzik munkájukat, amiben nagyon könnyen lehet több százezres kárt okozni.
Elég egy pillanatra elveszteni a jármű vezetése feletti uralmat, figyelmet és már be is következik a baleset. Ez az esetek többségében nem okoz személyi sérülést. A „VOLÁN” szakmában éves szinten becslések szerint 400 millió kilométert futnak az autóbuszok és ezen belül a saját hibás balesetek száma nem éri el a 300-at, amiben csekély számmal fordul elő személyi sérüléssel járó és nyolc napon túl gyógyuló baleset.
A munkavégzéssel kapcsolatban lefolytatott eljárások végeredménye bércsökkentés! Ezt főleg az autóbuszvezetői munkakörben alkalmazza a munkáltató, annak ellenére, hogy már alig tudja a kilépett autóbuszvezetőket pótolni.
Szabolcs megyében a „primitívebb” személyforgalmi vezetők körében van egy mondás „kemény kézzel kell a buszvezetőket irányítani, nehogy elkanászosodjanak”. Ezt a szánalmas szemléletet megerősíti, Virág Sándor kollégánk (szakszervezeti tisztségviselő) két és fél évvel ezelőtti kirúgása, akinek azért kellett távozni a társaságtól, mert leigazolt egy menetlevelet, ami alapján 405 forintos tévesen kifizetett bérrel jelentős anyagi kárt okozott a Szabolcs Volán Zrt-nek. A mai napig sem zárult le a pere, 2015. szeptember 29-én lesz a másod fokú munkaügyi per, amit úgy gondoljuk másod fokon is el fog veszíteni az ÉMKK Zrt. A tíz millió forintot is meghaladó elmaradt munkabér és járulékai kifizetéséért, és a jogellenes munkaviszony megszüntetéséért hány vezetőt fognak kirúgni az ÉMKK Zrt-nél?
Mindezekkel együtt nem kellene a munkáltatóknak elgondolkodni, hogy ezzel a fegyelmezési gyakorlattal, meddig lehet megtartani a munkaerőt. Nem félnek, hogy a végén azzal szembesülnek, hogy nincs kit baszogatniuk, mert már nincs gyakorlott és képzett munkaerő.
Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a kártérítés során a millió, sőt több millió forintos nagyságrendet is meghaladó határozatokat, megállapodásokat adtak ki, vagy írattak alá autóbuszvezetőkkel. A félrevezetett, tudatlan kollégáink pedig a határozatokat elfogadták és a megállapodásokat aláírták!
Bizton kijelenthetem, ebből lett elegük azoknak az autóbuszvezetőknek akik megunva a munkáltató cseszegetését, csapják rá – otthon a kutyájuknak parancsolni is képtelen – személyforgalmi vezetőkre az ajtót és lépnek le a társaságoktól.
Itt az ideje változtatni az elavult „feudál vadkapitalista” rendszeren és egy egészséges üzemi demokrácia alkalmazásával végezni a munkavállalók foglalkoztatását a közösségi közlekedés területén.
Minden olyan bérelemet, amit a munkáltató ösztönző, vagy mozgóbérként fizet ki, azonnal alapbéresíteni kell. Az idén korábban kell elkezdeni a bértárgyalásokat a munkáltatói szövetséggel és az MNV Zrt-vel, ahol a szakszervezeteknek az elmúlt évekhez képest sokkal magasabb bérfejlesztési igényt kell megfogalmazni és az mellett egységesen kiállni.
Lássa már be a munkáltató, a tulajdonos MNV Zrt. és a felelős szakminisztérium, hogy 90 000 – 130 000 Ft nettó fizetésért nem lehet autóbuszvezetőt, karbantartó szakmunkást és személyforgalmi szakembert úgy foglalkoztatni, hogy az biztosítsa a menetrendszerű közlekedést!
Dobi
