A SZAKSZ Intéző Bizottsága 2016. október 21-én Budapesten tartotta soron következő űlését, ahol a testület tájékoztatást kapott az elnöktől, az AKSZSZ által meghirdetett sztrájk végrehajtását megelőző jogi eljárás jelenlegi állásáról. Az elnök a tájékoztatásában kiemelte, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt határidőn belül még első fokon sem született eddig döntés, holott az AKSZSZ levelét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. szeptember 26. napján kézhez vette, amelyben a Szövetség kéri a – korábban október végére – az általa kitűzött egy hetes sztrájk jogszerűségének megállapítását.
A SZIB úgy ítélte meg, hogy a hatályos jogszabályok alapján szinte lehetetlen a sztrájk eszközével élni és olyan mértékű nyomást gyakorolni a munkáltatókon keresztül a döntéshozókra, amivel a három év alatt történő 50 %-os mértékű bérfelzárkóztatást az AKSZSZ ki tudja kényszeríteni.
A legnagyobb problémát most nem az jelenti, hogy a Volán szakmában képviselettel rendelkező szakszervezetek képtelenek összefogni és egy irányba haladni, hanem az, hogy a munkáltatónak kedvez a Sztrájktörvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabály, amit a sztrájk ideje alatt alkalmazni kell.
Természetesen a bíróság határozatát meg kell várni és annak tartalmától függően kell a további lépéseket az AKSZSZ-nek meghatároznia.
Buktatók:
A generális kérdés továbbra is az elégséges szolgáltatás kérdése! Ugyan a személyszállításról szóló törvény meghatározza a sztrájk ideje alatt, a személyszállítási szolgáltatás mennyiségének mértékét, de az egyértelműen nem alkalmazható a kiszolgáló tevékenységet folytató munkakörökben dolgozó munkavállalók sztrájkban történő részvételére is.
Abban az esetben, ha a munkáltató folyamatosan, kisebb megszakításokkal egyeztet a szakszervezettel az elégséges szolgáltatás mértékéről és nem hajlandó egyáltalán megállapodni, akkor elérheti, hogy az egyeztetés akár a sztrájk napjáig tartson és a sztrájk gyakorlatilag ne kezdődhessen el. Az újabb időpontra kitűzött sztrájkról, pedig az egyeztetéseket elölről kell kezdeni.
Összefoglalva:
Abban az esetben, ha a sztrájkot meghirdető szakszervezet nem hajlandó megállapodni, abban, hogy a járatok 90 %-a közlekedjék a sztrájk ideje alatt és a kiszolgáló személyzet pedig nem sztrájkolhat, akkor a munkáltató – a folyamatos tárgyalási igényével – blokkolni tudja a sztrájkot, mivel a sztrájk törvény az elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások idejét nem korlátozza.
A SZAKSZ Intéző Bizottsága megállapította, hogy a sztrájkkal történő fenyegetés, a megvalósítás hiányában egy idő után hiteltelenné teszi, a munkavállalók körében azt a szakszervezetet, aki élni kívánna ezzel a lehetőséggel.
Magyarországon a jogalkotók úgy állították össze és fogadták el a Sztrájk (2010.) és a Személyszállítási törvényt (2012.), hogy a közösségi közlekedési szolgáltatást ellátó társaságoknál, jogszerű és hatásos sztrájkot képtelenség tartani és azzal a szakszervezet által kitűzött célt megvalósítani.
Mindezek által a SZAKSZ operatív testülete úgy döntött, hogy abban az esetben, ha az illetékes bíróságok az AKSZSZ által meghirdetett sztrájkkal kapcsolatban, határidőre és jogerősen nem állapítja meg a sztrájk jogszerű megtartásának lehetőségét és kellő időben az elégséges szolgáltatásról sem születik megállapodás a munkáltatóval, akkor a sztrájktörvény megváltoztatásáig a SZAKSZ a jövőben sztrájkot nem hirdet és a más szakszervezetek által meghirdetett sztrájkhoz sem csatlakozik.
Miért?
Mert mindenki tudni fogja már a sztrájk megemlítése pillanatában, hogy az komolytalan és hatástalan fenyegetés, mivel kivitelezhetetlen!
Abban az esetben, ha a közlekedési ágazatban dolgozó munkavállalók nem kényszerítik ki a sztrájktörvény megváltoztatását, akkor tudomásul kell venniük azt, hogy a szakszervezetek sem tudnak semmit tenni azért, hogy valami is jobb irányba változzon a munkahelyeken.
Dobi István
elnök
