„A bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy a kérelmező által előterjesztett sztrájkkövetelés a munkavállalók gazdasági érdekeinek biztosítását célozza, amikor is a kérelmező bérfelzárkóztatási koncepció kidolgozását kezdeményezte. A sztrájkköveteléssel érintett munkavállalók munkabérének megfizetése a sztrájkkövetelésben meghatározott hat közlekedési központ kötelezettsége, ezáltal fennáll a sztrájktörvény 2. § (2) bekezdés második mondata szerinti eset, amely szerint több munkáltatót érint a kérelmező által szervezett sztrájk. Erre az esetre a sztrájktörvény fenti rendelkezése azt a kötelezettséget rója a sztrájkot kezdeményező félre, jelen esetben a kérelmezőre, hogy keresse meg a munkáltatókat, a munkabeszüntetést megelőző egyeztető tárgyalásokat velük folytassa le. A munkáltatóknak pedig – a kérelmező kérelmére – kötelességük képviselőjüket kijelölni.
A rendelkezésre álló iratok alapján azonban tényként állapította meg a bíróság, hogy a kérelmező az egyeztető eljárást – a munkáltatók helyett – a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal kívánta lefolytatni, és ennek folyományaként a munkabeszüntetést sem a munkáltatókkal szemben kívánta foganatosítani, hanem a kérelmezettel szemben.
Figyelemmel azonban arra, hogy a sztrájkkövetelések teljesítésére az abban megjelölt munkáltatók jogosultak, a sztrájktörvény fenti rendelkezései alapján az egyeztető eljárás és annak elmaradása vagy eredménytelen volta esetén a munkabeszüntetés is csupán a munkáltatókkal szemben foganatosítható. A Kormány csupán abban az esetben jelölhető meg kérelmezettként, amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató személye nem határozható meg.
Mindezekre tekintettel a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.”
Azért érthetetlen az AKSZSZ számár a bíróság döntése, mert az idei év 3 %-os bérfejlesztésről szóló megállapodás végrehajtásához is a Nemzeti Fejlesztési Miniszter engedélye kellett. A Szövetség ezért döntött úgy, hogy egy 50 %-os bérfelzárkóztatásról szóló tárgyalásokat a Kormány által kijelölt személlyel kell elkezdeni és lefolytatni.
Az AKSZSZ természetesen a 2017. évre szóló bértárgyalásokon folyamatosan képviselni fogja a három év alatt megvalósuló 50 %-os bérfelzárkóztatási követelését, amire a munkáltatói szövetség KKVSZ, vélhetően azt a választ fogja adni, hogy ennek a bérkövetelésnek teljesítését és megállapodásba foglalását a tulajdonos MNV Zrt. és a szakminisztérium engedélye nélkül nem teheti meg.
Ez tipikusan a róka fogta csuka esete! Itt tartunk most.
Most következik a hónapokig tartó bértárgyalás, ahol majd folyik a vita az 5 % körüli bérfejlesztésről és valamikor májusban a kollektív szerződést kötő szakszervezetek aláírnak valamit, amivel a szakma munkavállalói nem lesznek megelégedve és az-az elvándorlást nem fogja megállítani, a munkaerőhiány tovább nő.
Dobi István
elnök
