Közel két hónap telt el és nincs jogerős ítélet az AKSZSZ által meghirdetett sztrájk jogszerűségéről. Az AKSZSZ 2016. szeptember 23-án döntött arról, hogy október 31. napjától egy hetes sztrájkot fog tartani, annak érdekében, hogy kezdődjenek tárgyalások a három év alatt történő, 50 %-os mértékű bérfelzárkóztatásról. A sztrájk jogszerű megtartásának lehetőségével kapcsolatban a Szövetség a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kért állásfoglalás, 2016. szeptember 26. napján. A bíróság 2016. október 24-én, az AKSZSZ kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az AKSZSZ fellebbezett, október 31-én és a sztrájk kezdetének időpontját módosította, amivel kapcsolatban még a mai napig a másodfokú bíróság, határozatot nem hozott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a 2016. november 27. napjától meghirdetett egy hetes sztrájk már nem tartható meg, mivel a sztrájk előtti kötelező egyeztetések lebonyolítására, a jogerős bírósági döntés hiányában már nincs lehetőség.
A SZAKSZ indítványozni fogja az AKSZSZ következő elnökségi ülésén, 2016. december 16-án, hogy a Szövetség kezdeményezze a munkavállalóknál a tömeges felmondás letétbe helyezését, annak érdekében, hogy változzanak a foglalkoztatási szabályok, a munkakörülmények és kezdődjenek meg a bérfelzárkóztatásról szóló tárgyalások.
Abban az esetben, ha a munkavállalók jelentős számban – több százan, akár ezren – kitöltenék a szakszervezet által szerkesztett felmondást és azt a szakszervezet jogsegélyszolgálatánál letétbe helyeznék és egy előre meghatározott feltétel esetén lehetne a munkáltató részére megküldeni, akkor ezzel a demonstratív lépéssel kikényszeríthetnénk a tárgyalásokat, a mindenki által szorgalmazott változásokkal kapcsolatban.
Generálisan, a rendelkezésre állási idő alkalmazásával kapcsolatos rossz gyakorlat megszüntetésére, az évi rendes szabadság órapótlásra történő felhasználásának felszámolására és az alacsony megalázó bérek emelése céljából, valamint a megfelelő színvonalú és minőségű formaruha-juttatás folyamatos biztosítására összpontosítva.
Magyarországon sztrájkkal lehetetlen nyomást gyakorolni a munkáltatókra, mivel az jogszerűen a közösségi közlekedésben dolgozó munkavállalók sztrájkolni nem tudnak. Nem maradt más megoldás, a munkáltatókra és a tulajdonosra a tömeges felmondás lehetőségének alkalmazásával kell nyomást gyakorolni és kikényszeríteni a tárgyalásokat és a kitűzött célok elérését.
Dobi István
elnök
