Mindennap látom, ahogy fáradtan, letörten, kiszipolyozva megy a munkába. Mindennap elmondja, hogy „Én régen imádtam a munkámat. Versként mondtam a megállókat. Ma már nem lehet. Vidáman ültem be a buszba, ma már nincs kedvem.”
Egy buszvezető a párom.
Mindennap hallom, hogy ezen a buszon nem jó a leszállás-jelző, amazon az ajtó se. Az XYZ rendszámú buszokról viszont már előre tudni, hogy valami hibás bennük… hol a fűtés, hol a légkondi…
Egy buszvezető a párom.
Mindennap tapasztalom, hogy mindenki ellenük van. „Figyelj már oda, te paraszt, nem marhákat szállítasz!” – pedig csak a váltóban van némi hiba, amitől rángat a busz, minden megállás előtt… „A büdös bunkó, nem kapcsolja be a légkondit, így akar spórolni, mi pedig dögöljünk meg!” – igen, valóban, szeretne ő is megsülni a sokszor 45-50°C-os fülkében, vagy télen „A szemétláda nem fűt!” – de abba már senki nem gondol bele, hogy ő is ott fagy meg…
Egy buszvezető a párom.
A különböző híradások szinte naponta említik, hogy megtámadták a buszvezetőket. Igen, én is attól félek, hogy egyszer csak a hír érkezik, hogy baj van. Igen, őt is köpték már le, fenyegették késsel. Eddig szerencséje volt. De folyamatosan ott a rettegés, hogy igenis baj lesz, hogy a gyermekem nem láthatja az apukáját. Mert ez is megtörténhet.
Egy buszvezető a párom.
Egy ember, akinek vannak jobb napjai és rosszabbak. Mint bárki másnak. Ugye, te sem mindig kedvesen, mosolygósan dolgozol? Te is vagy fáradt? Hogy éreznéd magad, ha 5-6 órán keresztül nem jutnál mosdóba, ha 8-10 órán keresztül nem ehetnél? Mert olyan hajtás van egyes vonalakon, hogy bár a papíron rajta van, a valóságban kivitelezhetetlen.
Egy buszvezető a párom.
Kérlek, légy toleráns. Hisz sokszor a te életed is az ő kezében van.
Forrás:https://www.facebook.com/groups/buszosoksoforok/permalink/2167286033291955/?notif_id=1533374605935040¬if_t=group_highlights
