A SZAKSZ elnöke 2017. július 3. napján, a Budai Központi Kerületi Bíróságnál magánvádlóként ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, mivel a Munkástanács honlapján 2017. tavaszán, az Észak-Magyarországi Közlekedési Munkástanács által jegyzett cikkben egyértelmű utalás történt arra, hogy a SZAKSZ-hoz befolyt tagdíjat az elnök nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, hanem azt sajátjaként kezelve, saját jólétét finanszírozza és ezáltal a SZAKSZ-nál az érdek-képviseleti munka, másodlagos.
A nyomozóhatóság – a bíróság által elrendelt nyomozás során – a cikk szerzőjét megállapítani nem tudta, így az eljárást a fent említett bíróság megszüntette, ami ellen fellebbezés került beadásra. A másodfokú bíróság részben helyben hagyta az első fokon meghozott határozatot, de egyben egy új tárgyalást lefolytatását rendelte el, mivel a nyomozás azt kiderítette, hogy a Munkástanács honlapján megjelent cikk közétételében, két beazonosítható személy (Közlekedési Munkástanács elnöke és a Munkástanács egyik munkavállalója aki a honlap szerkesztője) működött közre.
A Budai Központi Kerületi Bíróság – a békéltetési eljárás után, ami sikertelenül végződött – 2018. júniusában kiadott egy végzést, amiben megállapította, hogy területileg nem illetékes az eljárás lefolytatásában, ezáltal az ügyet áthelyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.
Elgondolkodtató, hogy a XXI. században a nyomozóhatóság nem tudja megállapítani azt, hogy egy honlapra felkerült cikknek ki a szerzője és az is, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróságnak ennyi idő kellett ahhoz, hogy megállapítsa az illetékességének hiányát.
Mivel a tagság tagdíjának elsikkasztásával vádolta meg a Munkástanács területi szervezete a SZAKSZ elnökét – az igazáért és becsületéért kiállva türelmesen végigviszi az ügyet és a büntetőügy elhúzódása miatt, személyiségjogi pert is indít a Közlekedési Munkástanács elnöke, a honlap felelős szerkesztője és a cikk szerzője az Észak-Magyarországi Közlekedési Munkástanács képviselője ellen.
A SZAKSZ minden év tavaszán, közel tíz oldalas írásos előterjesztésben, beszámolójában tájékoztatja a Választmányt, az ötven milliós éves tagdíjbevétel, költségvetésben meghatározott tételeinek felhasználásáról és ezen felül a nyolcvan milliós vagyonnal (készpénz, ingatlan) kapcsolatos gazdálkodásról. Ez nem titkos adat, mivel az éves mérlegekből, ami a civil szervezeteknél nyilvános dokumentum, ellenőrizhető.
A SZAKSZ gazdálkodását, pénzügyi műveleteit, minden hónapban öt ember ellenőrzi, kíséri figyelemmel, ezáltal abban az esetben, ha az elnök a tagdíj bevételt sajátjaként kezelné, akkor az egy pár hét alatt kiderülne és közel 30 éve nem tölthetné be SZIB elnöki tisztségét.
A SZAKSZ elnöke biztos abban, hogy a bíróságok határozatukban ki fogják mondani, hogy a két vádlott bűnös és a személyiségjogi perben is a három tisztséget betöltő személy, a rágalmazás és becsületsértést is elkövették a cikkben történt megállapításokkal és a nagy nyilvánosság előtt történő közzététellel.
A Munkástanács a hazug állításával, vagyis hogy a befizetett tagdíjakat, a SZAKSZ nem a tagság érdekeinek megfelelően használja fel, véleményünk szerint azt szerette volna elérni, hogy főleg a területen (ÉMKK Zrt.) a SZAKSZ tagságát elbizonytalanítva a szervezet elhagyására késztesse.
Abban biztosak vagyunk, hogy anno elkövetett „akció” sikerében – ami már tudjuk, hogy befuccsolt és, visszanyalt a fagyi – nem csak a Munkástanács területi szervezete volt érdekelt.
Az elnökség azért tette közzé nyilatkozatát, mert több alapszervezettől és főleg a Borsod, Szabolcs megyéből érdeklődött a tagság, hogy a Munkástanács rágalmazásának mi lett a következménye.
SZAKSZ
elnökség
