Kedves Kolléganők, Kollégák! Tagszervezeti Tagjaink!
Tekintve, hogy továbbra sem zajlanak érdemi tárgyalások a munkáltató felső vezetésével, ezért a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ-SZAKSZ) egy új „sorozattal” jelentkezik. Nyilvánosan tesszük közzé – hétről hétre – a VOLÁNBUSZ Zrt. kollektív szerződéséhez kapcsolódó módosító javaslatainkat, ezt követően pedig közöljük a munkáltató, illetve a Közúti Közlekedési Szakszervezet válaszait az egyes kezdeményezéseinkre. Korábban is volt számos módosító javaslat (mintegy 15-20 szabályozási tárgykörben), ugyanakkor kifejezetten a felekhez címzett módosításokkal eddig elvétve élt a KDSZSZ.
Az első ilyen konkrét javaslatunk/kérdésünk (még februárban) az volt a felekhez, hogy
- „Támogatják-e azt, hogy a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége alanyává váljon a VOLÁNBUSZ Zrt. kollektív szerződésének és ennek szabályozási környezetéről, illetve jogi lehetőségeiről egyeztetéseket folytassunk? Bizonyára ismert Önök előtt, hogy a szövetségünk rendelkezik az ehhez szükséges sajátos (alanyi érvényességi) kellékekkel; azaz a taglétszáma (és az egy tagszervezetére vonatkozó plusz jogszabályi feltétel teljesítése) ezt már lehetővé teszi.”
Erre a kérdésre a KKSZ nem válaszolt, a munkáltató pedig elutasító választ adott, noha a kérdéshez mellékelt jogi állásfoglalást elvi alapon szakmai vitára alkalmasnak tartotta.
Eredmény: A KDSZSZ nem válik alanyává a kollektív szerződésnek, erre vonatkozó szerződéses szándéka nincs a feleknek.
Augusztus
A második kezdeményezésünk arról szólt (tekintettel az első javaslat támogatásának hiányára), hogy jöjjön létre egy belső vállalati egyeztető fórum a KKSZ és a KDSZSZ részvételével (ugyanis ez a két szervezet felel meg annak a jogszabályi feltételnek, hogy kollektív szerződést kössön). A javaslat tételesen így szól (az eljárási szabályokkal kapcsolatos javaslattal kiegészítve).
- Az egyeztető fórum feladata, hogy a kollektív szerződés alanyai és az Mt. 276. § (8) bekezdése szerinti feltétellel rendelkező szakszervezet(ek) különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a kollektív szerződésben részes munkáltatók munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre.
Eredmény: Itt szintén ugyanez a helyzet merült fel a munkáltató közlése alapján. Szakmai vitára alkalmas a javaslat, de szándék hiányában egyelőre nem jön létre ez a fórum.
Szeptember
Az elmúlt időszakban nagy vihart kavart a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellentételezése. A munkáltató mai nappal közzétett (09.24.) tájékoztatását elolvasva – látszólag – az az érzés merül fel az olvasóban, hogy „nincs itt semmi látnivaló”, tulajdonképpen a vitának nincs érdemi tartalma. Ennek ellenére, ha nincs érdemi vita, akkor külön érdekes, hogy ebben a tárgykörben miért is került sor tényleges és érdemi konzultációra a KDSZSZ és a munkáltató képviselői között, ahol világosan megjelentek a szabályozással kapcsolatos eltérő értelmezések. Megjegyezzük, hogy a munkáltató itt sem zárta ki, hogy egy esetleges érdekvita lezárásaként a jövőben módosuljon a szabályozás.
A KDSZSZ javaslata a következő (amit hivatalosan is eljuttatunk a feleknek).
A VOLÁNBUSZ Zrt. kollektív szerződése tartalmazza azt a rendelkezést (vagy utaljon az Mt. 143. § (4) bekezdésére), amely alapján
- „A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.”
Indokolásunk a következő:
- A VOLÁNBUSZ Zrt. véleménye szerint, ha valakit vezénylés szerinti pihenőnapján munkavégzésre köteleztek (és a módosítás a rá irányadó határidőn belül történt), 50% pótlékra jogosult, ha pedig emiatt kereten felüli munkavégzés történik, akkor további 50%, összesen 100% pótlékra jogosult, azaz számszerűleg a kollektív megállapodás szerint ugyanannyi pótlék keletkezik, mintha a munka törvénykönyve 143. § (4) bekezdése alapján számították volna. Ezen logika alapján, ha alkalmaznánk a 143. § (4) bekezdése alapján járó pótlékot, amely alapján a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár (amennyiben nem biztosít a munkáltató másik pihenőnapot), akkor eltérő százalékokkal lehetne számolni, így ezzel az elméleti eshetőséggel nem ért egyet a szakszervezet.
- A pihenőnapok egyenlőtlen beosztásakor a heti két pihenőnapot átlagban kell a munkavállaló számára biztosítani. Ebből következik, hogy a munkaidőkeret lezárásakor nemcsak a teljesített munkaidőt, hanem a heti pihenőnapok beosztását is figyelembe kell venni. Ha a munkavállaló számára a munkáltató nem osztott be annyi heti pihenőnapot, mint amennyi az adott munkaidőkereten szükséges lett volna belül (autóbuszvezetőknél havi munkaidőkeret esetén ez praktikusan 8 nap), akkor ezt – az egyébként teljesített munkaórák számától függetlenül – úgy kell tekinteni, hogy a munkavállaló heti pihenőnapon történő rendkívüli munkaidőt (munkavégzést) teljesített és eszerint illeti meg díjazás is. Ezt világosan fel kell tüntetni a bérjegyzéken.
- A 100%-os pótlék pontosan önmagában kompenzálja azt a helyzetet, hogy a munkavállaló sokkal nehezebb élethelyzetet él meg akkor, amikor elvonják egy pihenőnapját.
Ehhez kapcsolódva várjuk majd a felek válaszát, a következő héten pedig újabb javaslatokkal jelentkezünk!
Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége
SZOLIDARITÁS Autóbusz-közlekedési Szakszervezet
