A vállalat a Sztrájktörvény 3. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozik, amely szerint jogellenes a sztrájk kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.
A SZAKSZ jogi szakértője, dr. Szabó Imre Szilárd ügyvéd az érdekvita során világossá tette, hogy álláspontjuk szerint a Sztrájktörvény 3. § (1) bekezdés d) pontban alkalmazása szóba sem kerülhet, mert a munkáltató által hivatkozott tényállási elemek együttesek, így mindegyiknek meg kell valósulnia a jogellenesség megállapíthatóságához (1. megkötött megállapodás megváltoztatásáért 2. annak ideje alatt).
2024. évre vonatkozóan ugyanakkor egyértelműen nincs kollektív szerződéses megállapodás. Véleményünk szerint, ha a törvény abszolút békekötelezettséget említene, akkor volna igaza a munkáltatónak, azonban a magyar sztrájkjog világos abban, hogy „csak” relatív békekötelességet ír elő. A szakszervezet nem kéri kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatását, a megfogalmazott követelés a 2023. évi bérmegállapodást semmilyen módon nem érinti, az értelemszerűen végrehajtásra is került.
A jogellenességet csak a bíróság mondhatja ki, így egyelőre nem jelenthető ki tényként, csak véleményként, hogy a meghirdetett sztrájk jogellenes lenne. A munkáltató a tavalyi sztrájkot is jogellenesnek tartotta (meg is támadta), a bíróság(ok) később a szakszervezetnek adtak igazat.
Szabó Imre Szilárd, jogi szakértő
Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet
