A VOLÁNBUSZ Zrt-nél a KDSZSZ-nek soha nem lehet igaza?!

A VOLÁNBUSZ Zrt. műszaki igazgatója állítólag válaszolt arra a levelünkre – amit a mai napig nem kaptunk meg -, amiben kifogásoltuk az autóbuszok járatkezdés, járatbefejezés és a napközbeni kötelező vizsgálatok elvégzésére kiadott utasításban foglaltakat. Természetesen a kifogásunk egyetlen egy pontjával nem értett egyet a munkáltató és hosszasan elemzi, hogy miért nincs semmi probléma az utasításban foglaltakkal. Ez a társaság, vagyis a VOLÁNBUSZ Zrt. képtelen az értelmes és szakmai párbeszédre! Ismételten meg kell állapítanom, hogy a VOLÁNBUSZ Zrt. jelenlegi vezetése alkalmatlan és nem lesz képes arra, hogy a társaságot hosszabb távon sikeresen vezesse.

Itt olvasható az állítólag elküldött, műszaki igazgatói levél:

Tisztelt Dobi Úr!

2020. 02. 25-i levelére válaszul az alábbiakról tájékoztatom:

A Volánbusz Zrt. 47/EVU/2019 – AZ AUTÓBUSZOK KARBANTARTÁSI SZABÁLYZATÁRÓL című utasítás 2. számú melléklete „Gépkocsivezetői Napi Vizsgálat Technológia” című utasítása mindjárt a bevezetőjében egyértelműen leszögezi, hogy

A gépkocsivezetőnek az ellenőrzési feladatok végrehajtása során szakmai felkészültségét, vagy a szerelési lehetőségét meghaladó javítási igény észlelése esetén, a hibá(ka)t a „Gépjármű javítási könyv”-be kell bejegyezni, és az esetről köteles azonnal értesíteni a műszaki szakszolgálatot (műszaki diszpécsert, javítóműhelyt). A továbbiakban a javítóműhely illetékes munkatársa által kiadott utasítás szerint kell eljárnia.”

Vagyis a gépkocsivezetők részéről a gyakorlatuk és a rendelkezésükre álló eszközök figyelembe vételével elvárható, kellő gondossággal elvégzett ellenőrzés az elvárás.

A fentiek figyelembe vételével az egyes konkrét felvetéseire az alábbi válaszokat adom:

1. pont

• A Volánbusz Zrt. az utasítás szerint nem követeli meg a gépjárművezetőktől, hogy a napi ellenőrzési műveletek végzése során szerszámot használjanak, vagy szerelési műveleteket végezzenek. A járművek folyadékszintjeinek ellenőrzésekor a nívópálcákkal végzett folyadékszint ellenőrzés elvégzése a feladat. Ezek általánosságban kézzel kihúzható, vagy kicsavarható módon, könnyen hozzáférhető helyen vannak elhelyezve. Amennyiben a nívópálca szintjének ellenőrzéséhez szerszám szükséges, úgy ezt a gépkocsivezetőnek a bevezetőben foglaltak szerint nem kell ellenőriznie.
• A motortér ajtó felnyitásakor a motor tartó csavarok és bakok egy része látható. A társaság a látható rögzítő csavarok meglétét és a tartóbakok épségének ellenőrzését írja elő a gépjárművezetők részére. Joggal várható el, hogy a látható hibákat a dolgozók jelentsék a járműfenntartó munkaszervezet felé.
• A hidraulikus és pneumatikus rendszer tömítetlenségének ellenőrzése sem követel szakértelmet a gépkocsivezetőktől. A fagyálló folyadékok és olajok jól látható nyomot hagynak a csöveken és a karosszérián, így azok könnyen észrevehetőek. A pneumatikus rendszerek tömítetlenségét jól hallható (kifújás) hanghatás kíséri, melynek felismerése szintén nem igényel speciális képzettséget.

1.2.8. pont

• A szükség szerint pótol, utánhúz, illetve javíttat mondat pontosan azért került így megfogalmazásra, mert ha valami hiányzik és van nála másik pótolja, ha laza és van nála szerszám, amivel meg tudja húzni, meghúzza, ha nincs, akkor javítóba adja. Az utasításban pár mondattal előbb a következő szerepel: „Hiányosság észlelése esetén értesíteni kell a műszaki (diszpécser, garázsmester) szakszolgálatot és a kapott utasítás szerint kell eljárni. Az ellenőrzés végrehajtását, illetve az észlelt hiányosságot a javítókönyv aktuális munkalapjára be kell írnia!”

• A gépjárművezetőknek indulás előtt teljesen fel kell tölteniük a jármű levegőrendszerét, majd leállítva a motort működtetniük kell a fékeket és a kéziféket is ki kell engedni és újra behúzni, miközben figyelniük kell, hogy nem hallatszik-e levegőfújás, ami a rendszer tömítetlenségét jelzi. Ez többletidőt nem igényel a dolgozók részéről. A levegővesztés megengedett mértékét tájékozató jelleggel szerepeltetjük az utasításban, hogy a munkavállalók tudják, hogy amíg álló motornál, de már feltöltött állapotban a pneumatikus rendszer tömítettségét ellenőrzik, addig a nyomásmérő órákon látható nyomásveszteség nem léphet fel. Ellenkező esetben a rendszer tömítetlen.

• Minden járművön, amelyen nem automata kondenzvíz leeresztővel van felszerelve, az autóbusz karosszériája alatt, oldalra ki van vezetve a kondenzvíz leeresztő szelep működtető rudazata. Ezt kell a gépjárművezetőnek működtetnie a feladat elvégzéséhez.

1. pont

• A lapos, erősen kopott mintázatú abroncs, a kerékanya biztosító lemezek elmozdulása, a fellazult kerékanya szemmel látható hibák, amik szerszám nélkül ellenőrizhetők. Az utasítás 3.4. pontja egyértelműen kimondja „Amennyiben a kiállási idő a járműfenntartó üzem területén van, akkor a guminyomás ellenőrzését mérőórával kell elvégezni (az előírt guminyomás a sárvédőről leolvasható), a profilmélység ellenőrzését mélységmérő eszközzel kel végrehajtani.”, vagyis mérőműszeres ellenőrzést kizárólag a telephelyen kell végrehajtani, ahol ezek az eszközök rendelkezésre állnak.

1. pont

• A fuvarfeladat után végzendő ellenőrzés a napi feladatok végzése közben esetlegesen keletkezett hibák kiszűrésére szolgál. A hiba felfedezése és a jármű javítóba adása a másnapi feladatkezdést segíti elő az által, hogy kiállási időben a járműfenntartó üzemek meg tudják javítani a hibás járművet. Hideg téli napokon a jármű leállítása után a légtartályokban összegyűlt kondenzvíz eltávolításának elmaradása másnap reggelre a víz megfagyása miatt a jármű üzemképtelenségét idézi elő, így ez egyáltalán nem értelmetlen tevékenység.