A vártnál később kezdődnek el a bértárgyalások a térség egyik legnagyobb vállalatánál, a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt.-nél. Kemény és több fordulós egyeztetésre számítanak az érdekvédők, akik 6,5 százalékos bérfejlesztési igényt fogalmaztak meg. Úgy érzik: sokat nyom a latban, hogy egységesen, s elszántan képviselik a dolgozókat.
Csaknem 2050 munkavállaló dolgozik a három dél-dunántúli megyét átfogó autóbuszos közlekedési cégnél, ahol csütörtökön kezdődik a bértárgyalás. A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet és a Közúti Közlekedési Szakszervezet képviseli a közel 1400 fős tagságot. Dobi István, a SZAKSZ elnöke lapunknak elmondta: mivel az országos ágazati 3,5 százalékos bérajánlat meglehetősen távol van a helyi érdekvédők 6,5 százalékos követelésétől, ezért kemény és elhúzódó egyeztetésre készültek fel. (A tulajdonos MNV Zrt. korábban nulla százalékos keresetfejlesztést fogalmazott meg, amit az érdekvédők elfogadhatatlannak minősítettek.)
– Ennek ellenére abban bízom, hogy a munkáltatóval február 28-ig sikerül aláírni a megállapodást – húzta alá. – Erről a közelmúltban megkötött kollektív szerződés is rendelkezik.
A kérdésre, hogy miért épp 6,5 százalékos béremelkedést fogalmaztak meg az érdekvédők, Dobi István azt mondta: ez tárgyalási alap, elképzelhető, hogy a szakszervezet enged. Az elnök ugyanakkor személyes véleményét hangoztatva kiemelte: tekintettel a jelenlegi közlekedési bérviszonyokra, a 6,5 százalékos béremelés sem lenne túlzó. Az autóbuszvezetők nagyjából havi bruttó 220 ezer forintot keresnek, mely az adókedvezményektől függően közel 120-130 ezer forint nettóra jöhet ki. Dobi István tárgyalásstratégiai okokra hivatkozva nem kívánta egyelőre nyilvánosságra hozni, hogy mennyi lenne a minimálisan elfogadható béremelés. Ugyanakkor egyértelművé tette: ha esetleg elhúzódik a tárgyalás, s patthelyzet alakul ki, az érdekvédők akkor is elsősorban tárgyalásos úton, a dolgozó érdekeit maximálisan képviselve kívánnak eljárni.
– Háromnál kevesebb tárgyalás az utóbbi időben soha nem volt, 5-6 egyeztetés viszont könnyen előfordulhat – így a Szaksz elnöke. – Igyekszünk alaposan felkészülni minden egyes megbeszélésre. Alkalmanként fél órás, de akár három órás egyeztetésre is sor kerülhet, attól függ, hogy milyen ajánlatot tesz a munkáltató.
Dobi kitért rá: a bértárgyalásokat már korábban, januárban elkezdhették volna, ám kivételesen indokolt esetben lehetőség van arra, hogy a szokásosnál később indítsák el a folyamatot. A közlekedési zrt. megalakulása, illetve a jogi eljáráshoz kapcsolódva a társaságok beolvadása számos határidős feladatot jelentett, amit a szakszervezetek elfogadtak. (Az elnök egyébként már január elején, a kollektív szerződés aláírásakor is arról beszélt: a bérek és jövedelmek nem csökkennek, s a béren kívüli juttatások nem sérülnek.) S mi van, ha a február végi határidőre mégsem sikerül aláírni a megállapodást? Dobi István úgy vélte: nem lehet kizárni a sztrájkbejelentést, ám ennek végrehajtása – a hatályos jogszabályok miatt – bonyolult. Ha ugyanis nincs megállapodás az elégséges szolgáltatásról, akkor nem lehet élni a munkabeszüntetéssel, egy jogellenes sztrájknak pedig rendkívül súlyos következményei lehetnek.
Lapunk megkereste a tömegközlekedési vállalatot. Bebics János, a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója elmondta: bíznak abban, hogy a bértárgyalások eredményesek és konstruktívak lesznek. Remélik, hogy gyors és mindenki számára elfogadható megállapodást sikerül kialakítani.
– Nem tudom megítélni, hogy az átalakulás után, az új keretek között milyen lehetősége van a béremelésre a társaságnak – közölte érdeklődésünkre Harsányi László, az egykori Kapos Volán nyugalmazott főmérnök-vezérigazgató-helyettese, aki 38 évig dolgozott a társaságnál. – Korábban is kemény küzdelem volt a bértárgyalás során, hosszan tartó alkudozás folyt, esetenként csaknem 2-3 hónapig, egészen tavaszig is eltartott az egyeztetéssorozat.
Harsányi amondó: fontos a cég gazdasági egyensúlyának biztosítása, s az, hogy elfogadható mértékű eredmény legyen. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a dolgozók tisztességes bért keressenek. Kovács János, a munkástanácsok megyei elnöke szerint a közlekedésben jellemzően alacsonyak a fizetések, miközben például a buszsofőrök is felelősségteljes munkát végeznek.
Forrás: sonline.hu
