A SZAKSZ és a Szövetség (AKSZSZ) 50 %-os bérfejlesztési igénybejelentésével kapcsolatban több kommentelő úgy fogalmazott, pl.: „álmodj királylány, Sanyikám te még hiszel a csodákban” stb. Sokszor már nem tudom mit kellene tenni a tagjait képviselő szakszervezetnek, vagy a vezetőjének, hogy a tagok, vagy szélesebb körben a munkavállalók „felébredjenek” és rádöbbenjenek arra, hogy támogatásuk és aktív részvételük nélkülük nem lehet megvalósítani azokat a célkitűzéseket, ami ebben az esetben a bérfejlesztéssel kapcsolatos.
Azok a munkavállalók pedig, akik nem tagjai egyik szakszervezetnek sem, azok fogják be a pofájukat és ne osszák az észt és ne fogalmazzanak meg negatív kritikát az érdekvédelemmel kapcsolatban. Tessék belépni a szakszervezetbe, tisztséget vállalni és megmutatni, hogy tökös gyerekként, hogy kell ezt csinálni!
A bérrendezést a Volán szakmában elérni, csak széles körű összefogással lehet és csak úgy, ha a munkáltatók, az MNV Zrt és a szakminisztérium is azt tapasztalja, hogy a szervezett dolgozók kiállnak saját magukért és a szakszervezetek irányításával képesek harcolni a bérfejlesztésükért.
Tisztelt Munkavállalók!
Ne tessék azzal jönni, hogy „én félek, nekem hitelem van amit fizetnem kell, nekem családom van, akit el kell tartani és nem akarom elveszíteni a munkámat”. Vagy ami ennél még rosszabb, hogy „úgy sem lesz ebből semmi”.
A szakszervezet elnöke, vagy felsőbb vezetése is kevés ahhoz, hogy tárgyalásos úton elérje az 50 %-os bérfejlesztést, amit 3 év alatt kellene megvalósítani.
Nem szabad kishitűnek lenni! Nem irreálisan magas a követelésünk! Miért irreális követelés az, hogy egy autóbuszvezető, vagy egy karbantartó szakmunkás 300 000 Ft bruttó bért keressen a VOLÁN szakmában.
Az is egy visszatérő észrevétel a hozzászólók között, hogy a szakszervezeti vezetőt ne a munkáltató fizesse. Sokan úgy gondolják, hogy ez által a szakszervezeti vezető befolyásolható, ezáltal a munkáltató érdekeit képviseli és nem a tagjai mellett áll ki.
Ez egy nagyon kényes téma, de úgy gondolom itt és most ismertetem ezzel kapcsolatban az álláspontomat.
A hatályos jogszabály, a Munka törvénykönyve részletesen szabályozza a szakszervezeti tagok után járó munkaidő-kedvezmény felhasználásának törvényes lehetőségét. Azok a szakszervezetek, akik jelentős létszámú tagsággal rendelkeznek, ott az első számú szakszervezeti vezetőt „függetlenítheti” a munkavégzéstől, ezáltal a munkáltatónak nincs jogkörgyakorlása a szakszervezeti tisztségviselővel kapcsolatban. A jogkörgyakorlás hiányában pedig, nem kell attól tartania a szakszervezeti vezetőnek, hogy érdekvédelmi munkájával kapcsolatban retorzió érheti a munkahelyén. Ezért fontos, hogy egy munkáltatónál ne legyen több szakszervezet, mivel ha az erő elaprózódik, akkor a „függetlenítést” sem lehet megvalósítani.
Az már egy másik kérdés, hogy a szakszervezeti tagok, miért hagyják és nem tesznek semmit akkor, amikor a szakszervezet elnökének a lányát a társaságnál alkalmazzák és ráadásul a vezérigazgató titkárnőjeként végzi a munkáját. Az is egy érdekes eset, amikor a szakszervezet elnökének fia a társaságtól bérel egy üzlethelyiséget, ami egy forgalmas állomáson található. Az is kiderült, hogy egyik szakszervezeti elnök lánya céget alapított és ezzel a céggel kötött szerződést egyik társaság, az autóbuszok takarítására. És nem kell sok fantázia ahhoz, hogy bárki kitalálja, hogy melyik szakszervezethez tartozó tisztségviselőkről és családtagjairól beszélek.
Miért van az, hogy a korrupt szakszervezeti tisztségviselőket a tagság nem zavarja el a halál fa…ra?
Miért van az, hogy hiába írjuk le és mondjuk el százszor, hogy egy rossz és a munkavállalókat már kiszolgáltatottá tett Alágazati Kollektív Szerződés is az oka a kialakult helyzetnek és azt fel kell mondatni az aláíró szakszervezetekkel.
Miért van az, hogy a KKSZ és a KMSZ tagsága úgy gondolja, hogy állításaink nem igazak és a hatályban lévő szabályozás számukra kedvező? Korábban több pontban leírtuk, hogy a foglalkoztatás szabályai hátrányosan azért változtak, mert a munkáltatóval a KKSZ és a KMSZ az AKSZ-ben megállapodott.
Azóta sem változott semmi!
Tessék akkor nekem megmondani, hogy tulajdonképpen ki a felelős a kialakult helyzetért? Birka módon eltűrni minden negatív változást, amit állítólagos érdekvédők a felhatalmazásotokkal a nevetekben kötöttek és számonkérés nélkül eltűrni az évtizedes regnálásukat.
Az a legelviselhetetlenebb számomra, amikor az eredménytelennek tűnő bértárgyalások során az egyik szakszervezet vezetője elkezd foglalkozni a társaságok gazdálkodási problémájával és nem sokkal később elméletet gyárt azzal kapcsolatban, hogy miért kell pl. a 2,5 %-os bérfejlesztést, a szakszervezeteknek elfogadni.
Talán azért van ez így, mert ez a szakszervezeti vezető is tudja, hogy a munkavállalók nagyon nehezen mozgósíthatók. Nem képesek saját magukért kiállni és nyomást gyakorolni a munkáltatóra.
Ezen kell elgondolkodni és ha nem leszünk képesek változni és a kialakult helyzeten változtatni, akkor tényleg igaza van annak, aki egyik kommentjében azt írta, hogy „álmodj királylány”!
Dobi
