„Az alábbiakban saját példámon keresztül szeretném bemutatni, hogy mit okoz a Volánbusz követhetetlen, tervezhetetlen és átláthatatlan bérstruktúrája, a változó bérelemekkel való szórakozás.
Esetemben lakáshitel igényléséhez a mostani bérszint nem elég, de még a 25%-os bérfejlesztés/órabér-emelés sem, levezetem miért:
A bankok, mint kiderült, a változó bérelemeket nem veszik figyelembe, vagyis a túlórát egyáltalán nem, az ehhez kötött órás hűségbért, jegyjutalékot és hasonlóakat szintén nem! Az éjszakai pótlékot figyelembe veszik, de mivel szabadnapos leváltó vagyok, illetve itt a kék agglóban erősen változó fordák vannak, így teljesen tervezhetetlen ez a tétel. Sőt még a SzéP-kártyát sem veszik figyelembe, mert nem havi rendszeres juttatás.
Az üzemanyagmegtakarítást figyelembe veszik, de mivel nálunk vannak elektromos buszok is, amelyekre a megtakarítást típuskompenzáció néven bruttósítva szerepeltetik, ezt a bankok nem tudják értelmezni.
Nem is tudtam kikeresni számukra, hogy mely törvény vagy törvénymódosításra kéne hivatkozzak, hogy ezt beleszámítsák. A dízel és cng megtakarítás is ingadozik, az elektromosra pedig teljesen homályos, hogy mi alapján és hogyan számolják ki.
Az elmúlt egy hónapban több bankban jártam (pórul).
Képzelhetik mekkora pofon volt ez nekem (is), évek óta hajtok, hogy gyűjtsem a pénzt önerőre, a menyasszonyom most nyáron elhagyott mert alig találkoztunk és mindig fáradt vagyok, aztán kiderül, hogy 9 évnyi munka és nadrágszíj szorítás lényegében hiábavaló volt.
Számszakilag most úgy néz ki a dolog, hogy átlag 168 óra munkaidőt szorozzák meg a bankok a bruttó órabérrel, és azt 0,66-al szorozva nézik a nettót. Vagyis:
1955 x 168 = 328.440 Ft bruttó, aminek a nettója 216.770 Ft. Hiába a pótlékok, az üzemanyag, és a munkaügy hiába igazol le nekem 400-500 közötti átutalt nettót, a banki szakemberek ránéznek a bruttó 1955Ft órabérre és máris látják, hogy itt valami nagyon nem stimmel.
A Beküldött bérjegyzékeimre azt mondták „ilyet még sose láttak és értelmezhetetlen, tervezhetetlen, akkora kockázatokat rejtenek a változó bérelemek”, hogy erre így biztosan nem kapok még 10 millió hitelt se, nemhogy 25-öt, ami legalább kéne egy normális lakáshoz. Azt is felrótták, hogy ha valamilyen baleset következtében tartósan keresőképtelenné válnék, akkor mégis milyen bért is kapnék ilyen bérstruktúra mellett. Azt hiszem belátható hogy jogosak az észrevételeik.
Ezek tükrében jön az, hogy a 25%-os alapórabér-emelés se segítene az én helyzetemen, és az elmúlt évek tapasztalata alapján, ha egy bérelemet meg kell emelni, akkor a többit vagy csökkentik, vagy megszüntetik. Ez történt mikor az órabért 975-ről 1275-re majd 1955-re emelték, egy fillérrel sem kerestünk többet utána.
Így a komplett bérstruktúrát kell(ene) átalakítani ahhoz, hogy az igazodjon az immár nyugat-európai árszintekhez, illetve a fizetésen keresztül valamilyen életpálya-modellt adjon. A fiataloknak nem vonzó a szakma, mindegy hogy buszvezető vagy műszaki személyzet, nem jelent kitörési pontot a kisebbségeknek sem beilleszkedési lehetőséget a bevándorlóknak. Persze ezeket sokan nem bánják, hogy megmarad fehérember szakmáknak, csak azok lassan elfogynak és nincs helyettük senki.
A fenti számítás úgy néz ki, hogy az 1.955Ft bruttó órabér
20%-os emelésével 2.346Ft lenne a bruttó órabér, ami havi bruttó 394.128 Ft alapbért jelentene (kb ezer eurót, ami az uniós átlag fele), az nettó 260.124Ft, jelenlegi árfolyamon 684 euró…
25%-os emelésnél 2443Ft-ra emelkedne az órabér, az havi bruttó 410.550Ft, ami nettóban 270.963. Vagyis a két emelés %-os aránya közötti különbség hiába tűnik jelentősnek, valós bruttó értékben nettó 10.000 Ft-ról van szó, az 1955-höz képest 54.193Ft. Még akkor is kevés ha a mostani változó bérelemek megmaradnak és magasabb órabérrel ezek végösszege is magasabb lenne.
De valljuk be, ez a kormány sem érti, vagy ha érti nagy ívben tesz rá, hogy kik és hogyan működtetik az országot, és őket hogyan kéne megbecsülni. Történelmi mélyponton a gazdaság, a vásárlóerő, de még mindig nem látják, hogy keresletet csak megfizetett dolgozókkal lehet generálni.
Azt a szaksz is látja, milyen urambátyám rendszer van még mindig sok helyen, egyes embereknek sose kell hétvégén dolgoznia és/vagy a maximális 100.000Ft üzemanyagmegtakarítást kapják meg. Sokszor a vonalak közötti szorzók sem igazságosak, egészen konkrét példával élve a rossz útviszonyok és nehéz domborzaton közlekedő 22-es családon a legrosszabb a szorzó, míg egyes autópályás zónázó gyorsjáratokon sokkal jobb.
Eleve a 22-es csapdájában vergődik az aggló évek óta, a pletykák szerint a főnökségünk próbálta elérni, hogy minősítsék kiemelt vonalnak és járjon rá plusz pótlék, mert lasszóval sem lehet rá embert találni. Az újak jó része is oda kerül, hamar fel is állnak, van aki egy hét után, a vidékről felvezényeltek közül volt aki inkább kilépett, mint azt csinálja. Ide legalább egy vezetési idő szerinti +10%-os szorzó kellene.
Térségenként, különösen Budapesten és közvetlen környékén nem ugyanazt jelenti buszt vezetni, mint falvak között gurulni, ezt ideje lenne mindenkinek megértenie és elfogadnia. Aki nem hiszi, az jöjjön és próbálja ki, meg lehet tapasztalni mit jelent egy 22-es vagy 40-es szemben pl. egy Miskolc-Polgár-Debrecen járattal.
Az utóbbi hónapokban ismét azt tapasztaljuk, hogy több munka ellenére csökken a nettó fizetésünk, majd melldöngetve adnak valami alamizsnát a SzéP-kártyára. Milyen jófejek, hogy visszaadják azt, amit korábban folyamatosan lecsíptek.
Hogy tartós betegség esetén is meglegyen a 400.000Ft nettó fizetés ahhoz 3610Ft-os bruttó órabér kéne, ami az 1955Ft-nak a 84%-os emelését jelentené ha jól számolom. Azt hiszem itt az ideje hogy kihúzzam a kezem az ágytálból.
Legalább 3.000Ft-os bruttó alapórabér kellene a mostani pótlékrendszer mellett (buszvezetőkre értve), plusz a júniusi fizetéssel együtt 13., a novemberi fizetéssel együtt 14. havi fizetést illene bevezeti, továbbá havonta minimum 15.000Ft nettó SzéP kártya juttatást.
Ezek mellett a kollektív szerződésben rögzíteni kellene, hogy az órabér minden évben legalább a megelőző évi átlagos infláció mértékével kell hogy nőjön, elvégre a fogyasztói árak legalább ennyivel, néha ettől jobban emelkednek, és máshogy az életszínvonal-romlást nem lehet megállítani.
Továbbá azt is rögzíteném a KSZ-ben, hogy minden hónapban két teljes hétvége járjon a munkavállalóknak, öt hétvégés hónapban ezen felül vagy egy szombat vagy egy vasárnap pluszban. A vezénylők nagyon sokszor (országosan) messze visszaélnek a mostani törvények nyújtotta lehetőségeikkel.
Nálunk most is volt nem egy kolléga, aki az öt hétvégéből dolgozott 4 vasárnapot (mivel mtk szerint 1 vasárnap kötelező szünet), és 5 szombatot csak mert nem adott le szabadnapkérő lapot, más meg igen. Nehéz dolog vezénylést írni, főleg ilyen létszámhiány mellett, de mi is emberből vagyunk, van családunk (már akinek megmarad ezen munkák miatt) és kevesen vannak olyan sztahanovisták akiknek a munka az életük.
Hosszabbra sikeredett ez a levél mint terveztem, bízom benne hogy érthető és átlátható, hogy miért „szemétség” amit a minisztériumi és a ligeti vezetők művelnek, bár ezt önök első kézből is tapasztalják.
Üdvözlettel: …….”
Dobi István
elnök
